FÉMMEGMUNKÁLÁS SZERSZÁMAI

 

Esztergálás

Az esztergálás olyan forgácsolási eljárás, amely egyélű szerszám segítségével forgástestek megmunkálását teszi lehetővé, állandó keresztmetszetű forgács leválasztásával. A munkadarab persely, tengely, hüvely, tárcsa, vagy ehhez hasonló alakú tárgy lehet. Lehet esztergálni fát, fémet, műanyagot, tehát nagyon sok anyagot. Szerkezeti kialakításuk különbözteti meg a fém és fa esztergálására alkalmas szerszámgépeket.

Az esztergálás folyamata során a forgácsolómozgást a munkadarab végzi, az előtolómozgást pedig a szerszám. Az esztergálás minőségét és pontosságát többféleképpen lehet csoportosítani. Létezik simítás, félsimítás, nagyolás.

 

A forgácsoló szerszámok

A forgácsoló szerszámokkal szemben két fő követelményt támasztanak. Eszerint a szerszám legyen alkalmas: a meghatározott anyagrész leválasztására, a munkadarab előírt méretpontosságának, alakhűségének és felületi érdességének biztosítására.

Ezeket a követelményeket úgy lehet maradéktalanul kielégíteni, ha a szerszám forgácsoló részét helyesen alakítják ki, és a szerszám pontos - a géphez és a munkadarabhoz viszonyított - befogását biztosítani lehet. Ebből következik, hogy a forgácsoló szerszámnak két fő részből kell állnia: dolgozó és csatlakozó részből.

A különböző forgácsolási feladatok ellátására sokféle forgácsoló szerszám létezik.

Ezeket az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:

az élek száma szerint lehet egyélű, kétélű, szabályosan többélű és szabálytalanul sokélű; az alkalmazás szerint van esztergakés, gyalukés, fúró, maró, üregelő tüske stb.;

a dolgozó rész anyaga szerint szerszámacél, keményfém, kerámia, gyémánt és egyéb anyag; szerkezeti kivitel szerint tömör, tompán hegesztett, váltólapkás, betétkéses stb.;

egyéb szempontok szerint (pl. az élszögek nagysága, a szerszám méretei stb

Forrás: www,wikipedia.hu

 

TOLÓMÉRŐ  (A teljesség igénye nélkül)

 

A tolómérő a pontos mérés záloga, feltéve, ha biztonsággal tudjuk használni.

A végén kitolható nyelv lyukak, hornyok. mélyedések mélységének mérésére alkalmas. Az eredmény azonban csak akkor lesz pontos, ha a mérce vége merőlegesen felfekszik a bázisfelületre.

Mérőpofáival külső, a felső mérőél-párral pedig belső méreteket mérhetünk le 0,1-0,05 mm pontossággal.

A mérési pontosságot a csúszkán levő ún. nóniusz-beosztás segítségével olvashatjuk le. A korszerűbbeken ezt mutatós műszer könnyíti meg.

Ha ez a skála 10 egységre van felosztva tized, ha 20 részre, akkor ötszázad milliméter pontossággal mérhetünk vele. A nagyobb méretek kijelölésére ellenőrzésére megfelel az acél mérőszalag, ám használatakor mindig vegyük figyelembe, hogy mérési pontossága 1m-en 1 mm, míg az acél mérőlécé 0,5 mm. Természetesen ezek alapvető mérőeszközök, ezenkívül pontosabb mérésekhez már speciális mérőeszközök pl. mikrométer , különféle hézagmérők, körzők , idomszerek szükségesek.

Az előrajzoláshoz esetenként fémkörzőt is kényszerülünk használni, amelyek különféle kivitelben kaphatók, ám mindegyik robusztus kialakítású, hogy a nyoma jól látható legyen a különféle keménységű felületeken.
A munkadarabok szilárd rögzítésére szolgálnak a különféle befogószerszámok.

Legtöbbjüket a munkapadra, vagy a megmunkáló gépre lehet rögzíteni.

Az ezermesterek többnyire kisebb-nagyobb asztalra rögzíthető párhuzamos satut, esetenként pedig gépsatut használnak.

Ezenkívül természetesen még számos más jellegű befogó szerszám is létezik, de az alapvető feladatok elvégzéséhez akár egy nagyobb műszerész satu is megfelel!